A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elkészíttette azokat a rövid tájékoztatókat, amelyek a 2018. évi egységes kérelem beadásában segítik a gazdálkodókat. Az információs anyagok a következő területekre térnek ki: gyümölcstermesztés támogatása; hízottbika-tartás támogatása; húshasznúanyatehén-tartás támogatása; Natura 2000 erdő támogatás; Natura 2000 mezőgazdasági területek támogatása; szemes és szálas fehérjetakarmánynövény-termesztés támogatása; tejhasznútehén-tartás támogatása; természeti hátrányokkal rendelkező területek támogatása; erdősítés támogatása; ipari célú, fásszárú ültetvénytelepítés; zöldségnövények és ipari zöldségek termesztésének támogatása; diverzifikáció; jogszerű földhasználat igazolása.

A 2017-es, 78. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár alkalmával ismét megjelent „A Magyar Mezőgazdaság és Élelmiszeripar számokban” című kiadvány, frissített formában, a 2016. évi adatokkal. A hagyományos visszatekintő tájékoztató tömör, lényegre törő formában, adatokkal alátámasztva mutatja be a magyar vidék életét alapvetően meghatározó mezőgazdaságot, az agrár- és élelmiszeripart, az élelmiszer-kereskedelmet, valamint információkkal szolgál az uniós támogatási rendszerről, és a kifizetésekről. A színes képekkel, táblázatokkal és grafikonokkal ellátott ismertető magyar és angol nyelven érhető el. A kiadványból gyorsan tájékozódhat mindenki, aki a magyar vidékről, az agrárium helyzetéről kíván átfogó képet kapni.

Jelen  kiadvány  célja,  hogy  tájékoztatást  adjon  a  Vidékfejlesztési  Programban  (VP)  támogatási  igényt  benyújtó  gazdálkodóknak a nyertességük esetén fennálló közbeszerzési kötelezettséggel kapcsolatban. Fontos hangsúlyozni, hogy ez a tájékoztató nem kívánja kiváltani vagy helyettesíteni a közbeszerzési jogszabályok ismeretét, csupán segítséget kíván nyújtani azok  egyes  szabályainak  értelmezésében  a  főbb  fogalmak,  valamint  egyes  gyakorlatban  felmerült  jogalkalmazási  kérdésekre adott lehetséges válaszok bemutatásával, különös tekintettel a VP specialitásaira.
Külön  felhívjuk  a  figyelmet,  hogy  az  útmutató  kifejezetten  a  támogatott szervezetek  nézőpontjából  kívánja  közérthető  módon bemutatni az érintett szabályokat, így az egyéb ajánlatkérői szervezetekre nem, vagy csak érintőlegesen tér ki, kizárólag annyiban, amennyiben  ez  a  megértéshez  szükséges.  Az  útmutató  a  hatályos  szabályozás  egyes  elemeit  ismerteti,  a  korábbi  szabályozásra csak annyiban tér ki, amennyiben annak gyakorlati jelentősége van a jogalkalmazás szempontjából.
Felhívjuk továbbá a figyelmet arra is, hogy 2017. december 31. napjától Magyarországon bevezetésre kerül az elektronikus közbeszerzési rendszer (EKR), ezen időpontot követően minden ajánlatkérő számára kötelező lesz a rendszer használatával lefolytatni a közbeszerzési eljárásait. Az új rendszer bevezetésével egyidejűleg az érintett jogszabályok is módosításultak, így minden esetben elengedhetetlen a hatályos szabályozás ismerete. Hangsúlyozzuk továbbá, hogy e tájékoztatóban megfogalmazott véleményeknek jogi ereje, kötelező tartalma nincsen.

Az Európai Közösség a XX. század végével egy új mezőgazdasági modell kialakítását tűzte ki célul. A környezet, a gazdaság és a társadalom céljait egyszerre szolgáló hosszú távon is „fenntartható” közös agrárpolitika, az Európai Unióhoz való csatlakozást követően Magyarország számára új kihívást jelentett.

Magyarország a csatlakozó országok közül elsőként kötelezte el magát az EU agrár-környezetgazdálkodási támogatási rendszerének teljes körű átvétele és alkalmazása mellett. Az uniós támogatási rendszer hazai megismertetése céljából 2002-ben hazai költségvetésből finanszírozott – Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) indult el. A csatlakozást követően 2004–2009 között a Nemzeti Vidékfejlesztési Terven (NVT) belül, 2009–2014 között pedig az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretében nyílt lehetőség az Agrár-környezetgazdálkodási programhoz való csatlakozásra.

2015 őszén a Vidékfejlesztési Program (VP) keretén belül is lehetőség nyílik AKG támogatás igénylésére. A kézikönyv az új, 2016–2020-as időszakra szóló AKG feltételeinek megismertetése, valamint a támogatási kérelem (pályázat) benyújtásának megkönnyítése érdekében készült.

Az öntözéssel kapcsolatos vízjogi engedélyezési eljárásokról készített plakát 2018. március 1-i időállapot szerint, tájékoztató jelleggel készült.

Az Európai Innovációs Partnerség (EIP-AGRI) célja, hogy az agrárgazdaság, erdőgazdálkodási ágazatok termelékenyebbé és fenntarthatóbbá váljanak, és kedvezőbben alkalmazkodjanak olyan aktuális kihívásokhoz mint az élesebb verseny, a változékony piaci árak, a klímaváltozás és a szigorúbb környezetvédelmi szabályok.
2017. május 30-ától lehet pályázni egy-egy innovatív projekttel az EIP, azaz Innovációs operatív csoportok létrehozása és az innovatív projekt megvalósításához szükséges beruházás támogatása című felhívás keretében rendelkezésre álló forrásra.
Jelen kiadvánnyal a pályázatra való felkészülést szeretnénk segíteni azáltal, hogy a kézikönyv bemutatja röviden és lényegre törően a legfőbb pályázati feltételeket és tudnivalókat.

Ezt a dokumentumot nem véletlenül nem nevezzük stratégiának. Nem az ágazatokat vesszük sorra, és nem prognosztizálunk, hogy várhatóan mi történik majd a következő évtizedekben. Ehelyett a fejlődést akadályozó tényezőket próbáljuk feltérképezni és beazonosítani, és ami még ennél is fontosabb, megoldási javaslatokat kínálunk. Ezek megvalósítása több éves tudatos munkát igényel, azonban hosszú távra előrevetítheti a magyar agrár- és élelmiszer-gazdaság fejlődését.

A tavalyi év jelentős változásokat hozott a birtokpolitikában, és vele együtt a termőföldpiac szabályozásában. Kézikönyvünkkel az a célunk, hogy az agrárium legfőbb értékét körbehatároló szabályrendszert megismertessük az érdeklődőkkel. A kiadvány átfogó képet nyújt a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek forgalmára vonatkozó legfontosabb szabályokról, valamint egyes, a földhasználathoz közvetlenül kapcsolódó jogi, illetve igazgatási jellegű kérdésekről. Az első rész a mező- és erdőgazdasági földek tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó előírásokról szól, amelyhez kapcsolódóan – időszerűsége miatt – külön is foglalkozunk az osztatlan közös tulajdonú földrészletek megszüntetésének eljárásrendjéről, illetve az állami tulajdonban lévő földterületek értékesítésének módjairól. A második nagy témakör a termőföld használati jogának megszerzésére irányuló lehetőségeket mutatja be.

Jelen kiadvány helyi termékeket, azaz a helyben termelt alapanyagokból hagyományos, az adott térségre jellemző eljárással készült élelmiszereket előállító és értékesítő gazdáknak szól.

A kézikönyv bemutatja a helyi termékek előállításának feltételrendszerét, az értékesítés lehetséges változatait, a helyi piacoktól a falusi vendégasztalokon át a közétkeztetésig. Ehhez szorosan kapcsolódva részletezzük a termékek védjegyezését, az élelmiszer-előállítás élelmiszerbiztonsági és higiéniai szabályait, valamint az élelmiszerjelölés legfontosabb tudnivalóit. Külön fejezet foglalkozik az adózási ismeretekkel, amely a legkedvezőbb vállalkozási forma kiválasztásában is segítséget nyújt.

A Kölcsönös Megfeleltetés követelményeinek ismerete alapvető fontosságú a mezőgazdasági támogatások szempontjából, hiszen az előírások betartása a területalapú támogatásoknak is alapfeltétele. Ezek a szabályok többek között a környezet és a talaj védelmére, a növény- és állategészségügyre, élelmiszer-biztonságra és az állatjólétre vonatkoznak. A kézikönyv bemutatja Kölcsönös Megfeleltetés követelményrendszerét és annak legfontosabb változásait. A KM rendszere a KAP szerves részét képezi, ezért azt minden uniós tagállamnak fenn kell tartani és összhangba kell hoznia a zöldítés követelményeivel. A 2018 elején frissített kiadvány tartalmazza az aktuális, vonatkozó jogszabály-módosításokat is, hogy a gazdálkodók pontos információval rendelkezzenek az előírásokról.

A Közvetlen támogatások gazdálkodói kézikönyv elkészítése a Közös Agrárpolitika megújítása miatt vált szükségessé, a reformnak köszönhetően ugyanis 2015-től jelentősen átalakult a közvetlen támogatások rendszere. Az olyan régi támogatási jogcímek feltételei, mint például a SAPS vagy termeléshez kötött támogatás, alapjaiban változtak meg, emellett pedig új jogcímek jelentek meg, melyeknek egy része kötelező érvényű. Ezek közé tartozik a zöldítés, de újonnan, választható elemként került a rendszerbe a fiatal mezőgazdasági termelők támogatása vagy a kistermelői támogatási rendszer is. A szankciók elkerülése és a támogatási lehetőségek legjobb kihasználása érdekében a gazdák számára is fontos a jogcímek feltételrendszerének részletes megismerése.

Jelen, 2017 őszén készült kiadványunkkal egyrészt az a célunk, hogy általánosságban betekintést nyújtsunk az agrárgazdasági kamara munkájába – szabályozások előkészítésében vállalt szerepünktől kezdve a támogatások lehívásában nyújtott segítségen át a tudásbázis funkcióig. Másrészt egyfajta helyzetképet is felvázolunk a magyar agráriumról, élelmiszeriparról, vidékről, mindannak tendenciáiról. A kötetben a kamara társadalmi és operatív vezetői, illetve több partnerünk szolgál naprakész információkkal szakterületük aktualitásairól, egyes ágazatok trendjeiről, problémáiról, az azokra adott és adható válaszokról.

A nitrogén létfontosságú tápanyag, nagy koncentrációban azonban környezetünkre és egészségünkre egyaránt káros. Ezért a gazdálkodóknak meg kell óvniuk a talajt, valamint a felszíni és felszín alatti vizeket a mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésektől. A nitrátszennyezések elkerülése érdekében került bevezetésre a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat követelményrendszere, a Nitrát Gazdálkodói Kézikönyv ennek előírásait ismerteti. A 2015-ös kötet frissített változata!

A kézikönyv a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett ÖKO támogatásról ad átfogó tájékoztatást. A kiadvány a pályázati felhívás törzsszövege és annak mellékletei alapján készült, amelyekből a legfontosabb tudnivalókat közérthetően, a lényeget kiemelve fejti ki a kézikönyv. A kiadvány a pályázati felhívás legfontosabb tartalmi elemeinek ismertetésén túl részletezi az ökológiai gazdálkodás szabályait is, ami a támogatás igénybevételének legfontosabb feltétele. A kézikönyvet az AKG kézikönyvvel összevetve pedig lehetőség van arra, hogy a gazdálkodók mérlegeljék, hogy inkább az AKG, vagy inkább az ÖKO támogatásra szeretnének-e pályázni.

Tájékoztató a mezőgazdasági célú öntözéshez kapcsolódó vízjogi engedélyezési eljárásokról. Elvi vízjogi engedély a vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó tevékenység tervezését megelőzően kérhető. A kérelmet a területileg illetékes vízügyi hatáskörrel rendelkező megyei katasztrófavédelmi igazgatósághoz kell benyújtani.

A KAP 2013-as reformját követően a 2020 utáni új KAP kialakításának első lépése a 2017. február 2-án az Európai Bizottság által a szakpolitika egyszerűsítésére és korszerűsítésére irányuló nyilvános konzultáció volt. A konzultáció során megállapítást nyert, hogy a válaszadók egyszerűbb, rugalmasabb politikára, a gazdálkodók számára megfelelő szintű jövedelem biztosítására, illetve a környezet- és éghajlatvédelem új kihívásaira szeretnének válaszokat látni.
A konzultáció eredményei fontos alapját képezték a 2017. november 27-én megjelent, „Az élelmiszer-ágazat és mezőgazdaság jövőjéről” szóló bizottsági közlemény. Majd 2018. május 2-án megjelent az EB 2021 és 2027 közötti Többéves Pénzügyi Keretre (MFF) vonatkozó javaslata.
A 2018. június 1-jén megjelent jogalkotási javaslatok tartalmazzák az új, 2020 utáni KAP alapvető politikai paramétereit, mint a KAP célkitűzéseit, intézkedések körét és az alapkövetelményeket. Ebben a kiadványban a gazdálkodók számára legfontosabb várható változásokat foglaljuk össze.

A Belügyminisztérium tájékoztatót tett közzé a települési önkormányzat jegyzőjének engedélyezési hatáskörébe tartozó kutak eljárásjogi szabályairól. Az anyag bemutatja a felszín alatti vízkivételt és annak hatásait, továbbá tájékoztat arról, hogy milyen engedélyt ad ki a jegyző, mely kutak engedélyezése tartozik a jegyző hatáskörébe. Emellett foglalkozik egyebek közt az e körbe tartozó vízjogi létesítési, üzemeltetési, fennmaradási, megszüntetési engedélyezés mikéntjével.

Az országos osztály 2018. évi aktuális tájékoztatója a két szakterületről.

Az OKF által kiadott vízjogi engedélyezési eljárásokról szóló tájékoztató kiadvány tartalmazza az elvi vízjogi engedélyezéssel, a vízjogi létesítési engedélyezéssel, a vízjogi üzemeltetési engedélyezéssel és a vízjogi megszüntetési engedélyezéssel kapcsolatos aktuális tudnivalókat.

A vizek védelmével, állapotuk javításával és megőrzésével összefüggő feladatok ellátása az állam, a helyi önkormányzat, valamint a vizek hasznosításával járó jogokat gyakorló, kötelezettségeket teljesítő, illetve a vizekbe bármilyen tevékenységgel közvetlenül vagy közvetve szennyvizet, vízszennyező anyagot kibocsátó kötelessége. Ezen feladatok ellátása érdekében a vizek használatával, a vízkészletek védelmével összefüggő társadalmi ráfordítások részleges vagy teljes megtérülése érdekében - a külön jogszabályokban meghatározott esetekben - járulékot, érdekeltségi hozzájárulást vagy díjat kell fizetni.

Az innovációk súlya egyre nő a helyi és a globális szintű kihívások kezelésében. Az innovációk ösztönzése ezért az EIP-AGRI hálózat kiemelt célja.
A kézikönyv bemutatja: az EIP-AGRI hálózat építését, a hazai hálózat építése és működtetése érdekében együttműködő szervezeteket, a 2017. május 30-án megnyílt EIP pályázaton indulni tudó operatív csoportok létrehozását, segítését és a számukra elérhető lehetőségeket, valamint néhány az EU más tagállamaiban már támogatást nyert operatív csoportok innovációs együttműködését.
Bízunk abban, hogy előremutató, színvonalas projekteket tudunk támogatáshoz segíteni a szakmai segítségnyújtással és a jelen kiadványban is bemutatott egyéb támogató tevékenységekkel.

Tájékoztató a  2016. június 4. napját megelőzően engedély nélkül létesített, vízkivételt biztosító vizilétesítmények vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásáról.

A tájékoztató füzet a mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló 436/2015. (XII. 28.) Korm. rendeletben foglalt legfontosabb szabályok összefoglalásával az őstermelőknek szeretne segítséget nyújtani az értékesítési szabályok megismerésében, az őstermelői igazolvány használatával kapcsolatos tudnivalók megértésében ugyanis a szabályok be nem tartása miatt az ellenőrző hatóságok két hónaptól két évig terjedően el is tilthatják az őstermelői igazolványon szereplőket az őstermelői tevékenység végzésétől.

Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája a 2014–2020 közötti programozási időszakban az együttműködések erősítését kiemelt területként kezeli, támogatásait kiterjeszti minden olyan együttműködésre, amelynek érintettjei az uniós mezőgazdaság, az élelmiszerlánc, az erdészeti ágazat, valamint a vidékfejlesztési politika célkitűzéseinek és prioritásainak megvalósításában közreműködő szereplők. Figyelembe véve az adott tényeket, a magyar agrárium előtt álló egyik legnagyobb kihívás az együttműködési készség fokozása. Az együttműködések kialakítását az agrár- és támogatáspolitika is segíti, de ezen lehetőségek kihasználásában még van potenciál.

Ehhez kíván hozzájárulni a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara azon eszköztárral, ami a funkciójából adódóan rendelkezésére áll, mint a szemléletformálás, a tájékoztatás, célzott fórumok szervezése, szaktanácsadók bevonása, amely hozzájárul az együttműködés iránti valódi gazdasági igénymegteremtéséhez.

2013. január 1-jétől termelői csoport csak szövetkezeti formában alapítható, ezért kiadványunk a felsorolt eszköztár egyike, amely közérthető formában mutatja be a termelői együttműködés „Termelői csoport” Vidékfejlesztési Programban támogatott intézkedés keretében történő kialakítását és működési feltételeit.

A 2015 őszén meghirdetésre került Agrár-környezetgazdálkodási támogatás (VP AKG), illetve Ökológiai gazdálkodásra vonatkozó támogatás (VP ÖKO) igénybevételéhez elengedhetetlen a támogatásba bevinni kívánt területek meghatározása. A területek GPS-el lemért körvonalait (poligonjait) csatolni kell a támogatási kérelemhez, a mérési jegyzőkönyvet pedig meg kell őrizni és egy esetleges helyszíni ellenőrzés esetén be kell tudni mutatni. A gazdálkodókra ez a területmérési kötelezettség jelentős terheket ró, ezért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a Miniszterelnökséggel és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatallal együtt jelen kiadványban segítséget szeretne nyújtani abban, hogy a mérésekkel kapcsolatos kötelezettségekről, tudnivalókról a gazdálkodók mielőbb, részletekre kiterjedően is értesüljenek.

Hazánkra és az Európai Unióra a vidékfejlesztés területén is sok közös kihívás vár, amelyek kezeléséhez, a sikeres válaszokhoz fontos az összehangolt és tudatosan tervezett tagállami fellépés. A Vidékfejlesztési Program ennek részeként az agrárium, illetve általában a vidéki szereplők megerősítését célozza, felismerve katalizátorszerepüket a fejlődésben, a kihívások kezelésében.

A gazdálkodói segédlet célja, hogy a zöldítési feltételek gyakorlatban történő teljesítésének jobb megértését segítse és gyakorlati iránymutatást adjon az aktualizált, 2018-as zöldítési kézikönyvben található információkhoz.

A zöldítés szorosan kapcsolódik a területalapú támogatások igényléséhez, ezért a zöldítéshez kapcsolódó alapismeretek mára nélkülözhetetlenek a gazdálkodás során. A Zöldítés Gazdálkodói Kézikönyv 2018-as, aktualizált változatának célja, hogy a legapróbb részletekig segítse Önt a követelmények betartásában. A kézikönyvben igyekeztünk minden olyan információt összegyűjteni, rendszerezni, és közérthetően bemutatni, amelyek segítséget adnak abban, hogy minden érintett gazdálkodó és érdeklődő a lehető legtöbb szakmai és technikai információ birtokában tudjon felkészülni a zöldítéssel kapcsolatos szabályozási követelményekre és támogatási lehetőségekre.