Környezetgazdálkodás

A termőföldön gazdálkodó számára lételem, hogy a több ezer év alatt kialakult humuszos talaját helyben tartsa, ne vigye el a víz falvakba, a szomszéd gazdálkodó területére, hiszen a tápanyagban többé-kevésbé gazdag felszíni humuszos talajréteg adhat biztosabb alapot a megfelelő mennyiségű és minőségű termény, termés előállításához.


Néhány héttel ezelőtt írt cikkünkben még az aszályhoz kapcsolódó nehézségekről, a talaj nedvességmegőrző szerepének fontosságáról, fokozásának lehetőségeiről írtunk, s lám most a sok és hirtelen lezúduló csapadék általi problémákról kell szólnunk. A hirtelen lezúduló csapadék a talajaink erózióját idézheti elő.  A vízerózió, a víz által előidézett talajpusztulás, a termőréteg elvékonyodását, a talaj humusz- és tápanyag-szolgáltató képességének csökkenését, vízháztartási viszonyainak romlását okozza. Hazánkban mintegy 2,3 millió hektár (ha) területet víz- és szélerózióval érint. A vízerózió részben természetes folyamat, de sokat tehetünk azért, hogy a gazdálkodási módunk ne fokozza ezen hatásokat.

Mit tehetünk a károsodás mértékének csökkentésére? A teljesség igénye nélkül néhány lehetőséget ismertetünk, melyet a gazdálkodóknak saját lehetőségei szerint a saját érdekében érdemes megfontolnia, hogy földjének talaja hosszútávon biztosíthassa számára a gazdaságos gazdálkodás lehetőségét.

Talaj fedése mulcshagyással, lejtő hosszának megtörésével (szintvonalakkal párhuzamos átjárható füves sáv, dupla magszámmal vetett sáv, zöldugar, méhlegelőszegély, stb.), takarónövények alkalmazásával, ültetvényben füves sorköz, szintvonalakkal párhuzamos telepítés, rőzsefonat stb.

A talaj fedésével továbbá nem engedjük, hogy a talaj szerkezete sérüljön, „szétrobbanjon”, eliszapolódjon, ezáltal tömörödést is generálva, ami későbbiekben –amikor ismételten csapadékhiány következik, vagy majd intenzív esőzés – ismét aszályhatás, illetve erózió léphet fel, tehát tovább fokozódik a degradáció. Az erózióvédelem szempontjai szerint kialakított parcellák talajának tömörödöttségét rendszeresen ellenőrizni kell, és szükség esetén a megfelelő mélységű talajlazításról gondoskodni kell.

Lehetőleg a lejtőirányú talajművelést és vetést kerüljük el különösen kapáskultúráknál, mert azonos csapadékmennyiség és intenzitás mellett a lejtőirányban művelt területen nagyobb eróziós kártétel következik be.

Az erózió elleni védelemben különösen fontos a helyes nyári tarlóápolás. A lejtős terület egy részén (pl. sávokban) el kell hagyni az aratást követő azonnali tarlóhántást, mert a hántatlan tarló jobban ellenáll az eróziónak. Ez esetben mérlegelni kell, hogy a talajnedvesség megőrzése (azonnali tarlóhántás), vagy az erózió elleni védelem (későbbre halasztott, sávos tarlóhántás) a fontosabb. A tarlóhántást mulcshagyó technológiával javasolt végrehajtani, mert az egyrészt védi a talajfelszínt (besugárzás, erózió, nedvességvesztés), másrészt kedvezőbb feltételeket teremt a talajélet számára. A talaj nedvességi állapotától és az utóveteménytől függően a tarlóba vetett zöldtrágyanövények, takarónövények szintén előnyösek az erózió elleni védelemben.

A fenti elveket a támogatásokhoz kapcsolódó kölcsönös megfeleltetés követelményrendszere is részben tartalmazza a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot előírásaiban, mely elvárások a következők: „Fenn kell tartani a minimális talajborítást a nyári és őszi betakarítású kultúrák lekerülése után, őszi kultúra vetésével, vagy másodvetésű takarónövény termesztésével, vagy a tarló szeptember 30-ig történő megőrzésével vagy legfeljebb sekély tarlóhántás és ápolás, illetve középmély vagy mély talajlazítás elvégzésével, valamint a tarló gyommentes állapotban tartásával, kivéve a nitrátérzékeny területeken termesztett tavaszi vetésű kultúrák esetében, ahol a szintvonalakkal párhuzamos talajelőkészítő munkák elvégzése szeptember 1-től megengedett.”

Ugyancsak itt fogalmazódik meg, hogy a 12%-nál nagyobb lejtésű területen dohány, cukorrépa, takarmányrépa, burgonya, csicsóka termesztése nem megengedett, továbbá az erózió ellen kialakított teraszok megőrzése kötelező szőlőültetvények esetében.

A VP AKG 2015 keretében az erózióérzékeny területekre bizonyos feltételek vállalása esetén külön kompenzációs támogatást lehetett igényelni. Itt elvárt többek között az is, hogy a vetésszerkezetben a kapáskultúrák részaránya nem haladhatja meg a 20 %-ot, tavaszi vetésű növények esetén talajtakarást kell biztosítani takarónövényekkel, vagy tarló fennhagyással legalább február 28-ig. Ugyanitt elvárt, hogy az erózióérzékeny területen a 20 ha-nál nagyobb táblák esetén szintvonal mentén történjen a művelés. Fentieken túl a feliszapolódott vagy beszántott vízelvezető árkokat, vízvisszatartó objektumokat is szükséges helyreállítani.

A NÉBIH weboldalán rögzített adatok szerint a „gyengén erodált szántó hozama 10-20 %-kal, a közepesen erodált szántó hozama 40-60 %-kal, míg az erősen erodált szántó hozama 60-80 %-kal kevesebb, mint a hasonló típusú, nem erodált talajoké”. Az igen lejtős, szabdalt területeken a szántóföldi hasznosítás helyett esetileg alternatív megoldást jelenthet az agrár-erdészeti rendszerek kialakítása is.

További hasznos információkat talál az alábbi linken elérhető kiadványokban, cikkekben:

http://www.nak.hu/kiadvanyok/kiadvanyok/2646-helyes-talajvedelmi-gyakorlat/file

http://www.nak.hu/kiadvanyok/kiadvanyok/2642-agrarerdeszet-a-tobbcelu-mezogazdasagi-terulethasznalat/file

http://www.nak.hu/kiadvanyok/kiadvanyok/3022-talaj-plakat/file

http://www.nak.hu/tajekoztatasi-szolgaltatas/kornyezetgazdalkodas/101876-tegyunk-a-vizhiany-ellen

A NÉBIH tájékoztatója itt érhető el.


(NAK/Sztahura E.)
 

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-2-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás

 

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei

 

Őstermelői adatok lekérdezése